OBA.SK CSOM.HU AMB.RO
impresszum  |

Pántolási és egységrakomány rögzítési alapismeretek

A gépesített árumozgatás megkönnyítése végett a termékekből általában nagyobb egységeket, egységrakományokat célszerű képezni. Ezeket az árudarabok egyszerű egységbe való összefogásával (kötegeléssel), vagy valamilyen egységrakomány képző eszköz használatával lehet kialakítani. A leggyakoribb kezelési egységek a szabványos rakodólapos egységrakományok.

Az árut az egységrakományon belül rögzíteni kell, hogy megakadályozzuk az épségét veszélyeztető mértékű elmozdulásoktól. Az elmozdulást a szállítás során fellépő, a jármű mozgásából adódó, különböző irányú gyorsulások/lassulások és rezgések okozzák.
(u.m. gyorsítás, fékezés, kanyarodás; út és jármű szerkezetből, motorműködésből fakadó rezgések.)

 

A gyorsulásból/lassulásból fakadó, az elmozdulást létrehozó és az azt megakadályozó erőket szemlélteti.

G = rakomány súlya,
F1 = gyorsulásból/lassulásból fakadó erő,
F2 = súrlódási erő,
μ = súrlódási tényező,
m = rakomány tömege,
g = gravitációs gyorsulás ( 9,81 m/s2 )
a = gyorsulás / lassulás ( a/g gyorsulás/lassulás g-ben kifejezve )

Ha F1 < F2 akkor a rakomány nem mozdul el.

m * a < m * g * μ
a < μ * g
a/g < μ

Ha a gyorsulás/lassulás értéke (g-ben kifejezve) kisebb, mint a súrlódási tényező, akkor a rakomány nem mozdul el a rakodólapon.

A gyakorlatban figyelembe kell venni, hogy a függőleges irányú gyorsulás/lassulás jelentősen csökkentheti az F2 súrlódási erőt (rakomány szétrázódás és rakomány "vándorlás" jelensége).

A rakomány egyes rétegei és darabjai között az erőhatások és erő egyensúlyi állapotok a fent leírtakhoz hasonló módon alakulnak.

Sajnos abban az estben még nincs az áru biztonságban, ha a súrlódási tényező nagyobb, mint a számításba vehető gyorsulás/lassulás értéke, mert kedvezőtlen geometriai méretek esetén felborulhat.

Magassága
b = alátámasztási hossz fele
G = súlyerő
F1 = gyorsulási lassulási erő

F1 * h < G * b

Ha a gyorsulási/lassulási erő forgatónyomatéka kisebb, mint a súlyerő forgatónyomatéka akkor az áru nem fog felborulni.

A rakományban lévő egyes darabok felborulás szempontjából értelemszerűen azonos módon viselkednek, mint a rakomány maga.

Az elmozdulás megakadályozására jelenleg az alábbi módszereket gyakran alkalmazzák:

a.) pántolás
b.) zsugorfóliázás
c.) nyújthatófóliázás (stretch fóliázás)
d.) súrlódást/tapadást növelő csúszásgátló anyagok használata
e.) áru rétegek különleges anyaggal történő összeragasztása

Az a.), b.), c.) megoldások önállóan, a d.) és e.) megoldások az előbbiekkel kombinálva alkalmasak az egységrakományok rögzítésére.

Pántolás:

A rakodólaphoz való pántolással megnöveljük a rakomány és a rakodólap közötti, valamint a rakomány rétegei közötti, súrlódási erőt.

G = rakomány súlya,
F1 = gyorsulásból/lassulásból fakadó erő,
F2 = súrlódási erő,
F3 = pántolás előfeszítése által átadott erő
μ = súrlódási tényező,

Ha F2 = ( G + F3 ) * μ &rt; F1 akkor a rakomány nem mozdul el a rakodólapon.

Ha a rakomány és a rakodólap között nagy súrlódási tényezőt létrehozó un. csúszásgátló lapot alkalmazunk akkor a pántolás rögzítő hatását növelhetjük.

F2 < F2nagy = ( G +F3 ) * μnagy

Felborulás ellen vízszintes irányú pántolással védekezhetünk.


h = tömegközéppont magassága
2b = alátámasztási hossz fele (rakat elemek összefogásával megnövelve )
G = súlyerő
F1 = gyorsulásból/lassulásból fakadó erő

Ha F1 * h < G * 2b akkor a rakomány nem borul fel.

Érdemes megjegyezni, hogy függőleges irányú pántolásnál a rakatot a pántszalag előfeszítő ereje tarja össze a súrlódási erő növelése révén. Minél nagyobb az előfeszítő erő annál nagyobb lesz a súrlódási erő. Az a pántolási mód tekinthető előnyösnek, amely szakító szilárságánál és rugalmas nyúlásánál fogva lehetővé teszi a kellően nagymértékű előfeszítést, a feszességét az idő múlásával nem veszíti el, valamint a rakomány méretváltozásait követni tudja.

A pántszalag a rakományt kis felületen terheli, ami az alkalmazható előfeszítő erő nagyságát korlátozhatja. Nehézséget okozhat az is, ha a rakomány sok kis különálló darabból áll, mert akkor a pántszalag csak bizonyos rakományrészeknek adja át az előfeszítő erőt. Ezeket a nehézségeket nagy gerinc szilárdságú papír (vagy más alapanyagú) élvédők alkalmazásával lehet kiküszöbölni.

Zsugorfóliázás - nyújthatófóliázás / stretchfóliázás:

A két rögzítési mód működési elve azonos, ezért lehetséges a közös áttekintésük.

Mind a két estben a rögzítés eszköze, egy rakományburkolási feladatokat is ellátó, különleges műanyag fólia. A rögzítő erőt a fóliában fellépő feszültség szolgáltatja.

A zsugorfólia gyártása során a termékben un. orientációval feszültséget hoznak létre, melyet szabályozott hűtéssel "befagyasztanak". A fólia felhasználásakor ez a feszültség szabadul fel az ismételt felmelegítéssel.

Nyújtható fólia alkalmazása esetén egy nagy rugalmas nyúlással rendelkező vékony fóliát használunk. A rögzítő erőt létrehozó feszültséget, a fólia felhasználása során, nyújtással hozzuk létre.

Mivel, a felhasználás jellegéből adódóan, a rakományt a rakodólaphoz nem, vagy csak igen korlátozott mértékben tudjuk hozzá fóliázni, ezért a rakodólapon való elcsúszást ezekkel a módszerekkel csak erős korlátok között lehet biztosítani. Különösen nagy figyelmet kell fordítani a helyes zsugorfólia méret kiválasztására és mind a két módszer estén a helyes rögzítési technológia betartására. A zsugorodás mértékének a növekedésével a zsugorfeszültség csökken, ezért a zsugorsapka a rakatnál nem lehet sokkal nagyobb.

A terméket a rakodólapra rányúlva kell fóliázni (a rakományhoz hozzá kell fóliázni) és a nyújtható fóliát a rakodólap övezetében alkalmazott több réteggel meg kell erősíteni.

Mind a két megoldás kielégítő a rakatok szétrázódása és felborulása ellen.

Kiegészítő eszközként egyre gyakoribb a csúszásgátló lapok alkalmazása, tekintettel arra, hogy nem megfelelő rögzítési eredmény esetén nincs is más útja a javításnak.

Gyengébb csomagolási szilárdságú, érzékenyebb árudarabok fóliázásakor az élek benyomódás elleni védelmére papír élvédőt lehet használni. Mivel a fólia által átadott erő gyakorlatilag egyenletesen megoszló, így az élvédővel szembeni szilárdsági elvárások a pántszalaghoz képest sokkal alacsonyabbak lehetnek.

Súrlódást / tapadást növelő csúszásgátló anyagok használata

Áru rétegek különleges anyaggal történő ragasztása

Mind a két megoldás az előzőekben ismertetett rögzítési módok kiegészítőjeként alkalmazható a rakatot összetartó súrlódási erőt befolyásoló súrlódási tényező növelésére.

A két megoldás működési elve hasonló. Egy olyan közbülső anyag / felület felhasználásán alapszik, melynek a közrefogó rétegekhez nagyobb a tapadása, mint a két rétegnek egymáshoz. Csúszásgátló lap esetében ez az anyag egy hordozóra - rendszerint papírra - van felhordva. Ragasztás esetén közvetlenül a termékre, vagy annak a csomagolására kerül.

A csúszásgátló lap rakatképzéskor kézzel berakható, bontáskor pedig eltávolítható.

A közvetlenül felhordott anyag maradéka ezzel szemben a felületen marad.