OBA.SK CSOM.HU AMB.RO
impresszum  |

A szállítási csomagolás és a rakományrögzítés célja

A csomagolás és a rakományrögzítés elsődleges célja az áru, a szállítójármű, és az áruval kapcsolatba kerülő személyek épségének a védelme.

Egy nem megfelelően rögzített gép közúti szállítása esetén, a rakfelületen való elcsúszás a jármű felborulását okozhatja. Ezzel tönkremehet maga a gép, súlyos törési kárt okozhat a járműben és természetesen, ilyen baleset esetén veszélyben forog a gépkocsivezető és a többi közlekedésben résztvevő testi épsége is.

Milyen hatásokkal szemben kell a csomagolásnak és rakományrögzítésnek védelmet nyújtani?

  • Erőhatásokkal szemben, melyek a szállítójármű mozgásából, az áru kezeléséből (pl. emelés), vagy a halmazolásból erednek.
  • Időjárási hatásokkal szemben.
  • Az árut és a csomagolást körülvevő élővilág okozta biológiai hatásokkal szemben

Mi okozza az erőhatásokat?

Az erőhatások vagy állandó, vagy változó jellegűek.
Állandó erőhatás éri az árut halmazoláskor, amikor a felső rétegben lévő áru nyomja az alatta lévőt, vagy daruval történő rakodás esetén, amikor a darukötél nyomja a szállítóládát, vagy közvetlenül a terméket.
Változó irányú és nagyságú erőhatást az árura ható gyorsulások és lassulások hoznak létre.

Mi a gyorsulás?

A gyorsulás/lassulás az egy másodperc alatt bekövetkező sebesség változás.

Az autónkkal 10 másodperc alatt gyorsítunk nulláról- 100 km/órás sebességre. Számoljuk ki, hogy mennyi a gyorsulásunk.

A sebességváltozás: 100 km/óra = 100000 m/3600pm=27,77 m/mp
A gyorsítás időtartama: 10 mp
A gyorsulás: 27,77/10 mp = 2,777 m/mp/mp ( m/s2)

Fizikai számításokban a gyorsulást "a" betűvel szokták jelölni.
A gyorsulást gyakran úgynevezett g -ben is ki szokták fejezni. A "g" a szabad esés gyorsulása a földön, ennek az értéke 9,81 m/s2. Így azt is mondhatjuk, hogy az előbbi autó gyorsulása 2,77/9,81= 0,28 g

Hogyan okoz a gyorsulás erőhatást?

Az erőhatást a gyorsulás és a tárgy tömege együttesen hozza létre. Minél nagyobb a tömege a tárgynak, annál nagyobb lesz az azt érő erőhatás ugyan akkora gyorsulás esetén
Ilyen gyorsulásból fakadó erőhatást érzékelünk, amikor autóbuszon állva utazunk és indításkor, fékezéskor kapaszkodnunk kell, hogy helyben tudjunk maradni. (Ilyenkor a kapaszkodással "rögzítjük" magunkat)
Vegyük azt, hogy az autóbusz 0,7 g lassulást tud elérni egy hirtelen fékezéssel. Ekkor a következő erőhatás keletkezik:
Az erő nagysága F = tömeg * gyorsulás = 75 kg * 0,7 * 9,81/ 10 =51,5 dkN ( deka Newton )

Milyen irányú lehet az erőhatás?

Az erőhatás

  • függőleges irányú lehet, ejtésből és rezgésből, hullámzásból,
  • vízszintes keresztirányú lehet, a jármű kanyarodásából, rezgéséből, hullámzásból,
  • vízszintes haladási irányú lehet, a jármű lassításából, gyorsításából, ütközéséből, ütődéséből, rezgéséből fakadóan.

Mi okozza a rezgést?

A rezgést a szállítójármű rázkódása okozza, amit a motor és az útpálya együttesen keltenek.

Milyen hatása van a rezgésnek?

A rezgések a rakfelület közvetítésével átadódnak a csomagolásnak, majd a csomagoláson keresztül a terméknek. Rögzítés hiányában a csomagok a rakfelületről, gyors egymásutánban felemelkednek és visszaesnek. A vízszintes irányú rezgés hatására a csomagok a tehetetlenség révén elmozdulnak, addig, amíg egy másik csomaghoz, vagy a jármű oldalfalához nem ütődnek.

  • rezgés hatására a rakomány kevésbé nyomódik a rakfelülethez, ezért könnyebben elmozdul,
  • a csomagoló eszköz teherviselő elemei kifáradnak és eltörnek,
  • a csomagok, vagy közvetlenül az áruk, egymáshoz érve ledörzsölődnek, megsérülnek,
  • az ömlesztett anyagok tömörödnek,
  • a párnázó anyagok fokozatosan elveszíthetik a párnázó hatásukat,
  • maga a termék is eltörhet, széteshet, ha a saját rezgési száma megegyezik a rakfelület által átadott rezgési számmal (rezonancia frekvencia)

(Frekvencia az egy másodperc alatt lejátszódó rezgések száma. A rezgéshez is tartozik gyorsulási és lassulási érték.)

Milyen időjárási hatásokra kell felkészülni?

  • napsugárzás,
  • levegő hőmérséklete,
  • légnedvesség,
  • csapadék,
  • légnyomás,
  • légmozgás, szél,
  • levegőben lévő szennyeződések.

Milyen hatása van a napsugárzásnak?

  • a szerves anyagokat öregíti,
  • a csomagolást a környező levegőtől jobban, károsan felmelegítheti,
  • az előző jelenség hatására maga a termék károsan felmelegszik ( pl. elpárolog a védőolaj)

Milyen hatása van a környezeti hőmérsékletnek?

  • káros túlmelegedés,
  • fagyás,

Mi a légnedvesség?

A levegőben, váltózó mennyiségben, állandóan jelenlévő vízgőz, pára. Különböző hőmérsékleten, a lehetséges, maximális vízgőz mennyisége is különböző. Meleg levegő több nedvességet tud magában tartani, mint az alacsonyabb hőmérsékletű. Minden hőmérséklethez tartozik egy maximális vízgőz mennyiség. Ha a levegő pillanatnyi vízgőz tartalmát a maximális mennyiség %-ában fejezzük ki, akkor relatív légnedvességről, relatív páratartalomról beszélünk.

Milyen hatása van a légnedvességnek?
  • 40-50 %-ig nincs csomagolás szempontjából szerepe a relatív légnedvességnek,
  • 40-50 % felett
    csökken a csomagolóanyag szilárdsága ( pl. hullámpapír)
    fém tárgyakon vegyi átalakulás, korrózió indul el,
    megváltozhat a termékek állaga (pl, nedvszívó poranyagok összeállnak)
    más, nem kívánatos vegyi reakció indulhat el, (pl. vegyi anyagok esetében)
    a hidegebb felületeken víz formájában lecsapódva okozhat elváltozást.
  • alacsony légnedvesség mellett:
    a csomagolóanyag kiszáradhat, e miatt a mérete csökkenhet, ami a rögzítés hatástalanná válását okozhatja,
    maga az áru kiszáradhat, olyan mértékben, ami a tönkremenetelét okozhatja.

Milyen hatása van a csapadéknak?

Azonos a magas légnedvességével, azzal a különbséggel, hogy a károsító esemény rövid idő alatt játszódik le.

Milyen hatása van a légnyomásnak?

Csak a légmentesen csomagolt termékek esetében van az alacsony légnyomásnak jelentősége. Ha csomagolás során nem szívatták ki a csomagból a levegőt, akkor kisebb nyomás alatt a burkoló anyag felszakadhat, megváltozhat az alakja, és így elveszítheti a védő hatását.

Milyen hatása van a légmozgásnak?

Nyitott rakfelületen a menetszél, nyitott tárolóhelyen a szél letépheti a védőburkolatot. Ez elsősorban a zárt, szilárd burkolattal nem rendelkező csomagolásoknál jelenthet problémát.

Milyen szennyező anyagok vannak a levegőben?

A föld légkörében állandóan jelen vannak szennyező anyagok is. Ezek az anyagok természeti jelenségek (pl. vulkáni működés) és az ipari tevékenység következtében kerülnek a légkörbe.

  • gáznemű anyagok (pl. széndioxid, kéndioxid, kénhidrogén vegyületek)
  • szilárd anyagok (por, homok, hamu, korom, só)

Milyen hatása van a levegőben lévő szennyeződéseknek?

Lerakódva, közvetlen formában szennyezhetik az érzékeny terméket, vagy a csomagolását.
A szennyező anyagok jelenlét alapvetően felelős a korróziós folyamatok beindulásáért és gyorsításáért.

Mik a biológiai károsító tényezők?

Gombák és baktériumok, amelyek táptalajként elfogyasztják a szerves anyagú csomagolást, vagy magát az árut is.
Rovarok, rágcsálók, amelyek szennyezhetik, és tönkre tehetik a csomagolást és az árut.
Az élőlények által okozott kárveszély melegebb és nedvesebb éghajlati területek felé haladva egyre fokozódik.